,,Dobolok, és a kisbetűs ünnepnapok tagja vagyok ’’ – mutatja be magát elég szűkszavúan kérésemre Kiss Konrád, Koni, aki augusztusban csatlakozott az idén októberben harmadik évfordulóját ünneplő feltörekvő alternatív-rock zenekarhoz, a kisbetűs ünnepnapokhoz. Azonban személyisége és stílusa is ennél sokkal többet rejt, így itt az ideje, hogy ti is jobban megismerjétek őt!

Koni hét éve kezdett el dobolni a szülei hatására; mindenképpen szerették volna, ha játszon egy hangszeren. Kettő közül választhatott: furulya vagy dob, mert csak ezeket oktatták az üllői zeneiskolában. Furulyázni nem akart, így végül a dob mellett döntött.

2021 augusztusában csatlakozott a kisbetűs ünnepnapokhoz, azonban nem ez az első próbálkozása zenekarral. Egy másik együttesben is játszik, de azt inkább hobbizenélésnek mondaná, nevük sincsen. Ezen kívül pedig egy metál bandában is kipróbálta magát, ez már valamivel komolyabbnak számított. Sok tervük volt: fellépés, stúdiózás, azonban karrierjük nem úgy alakult, mint szerették volna. Fél évig játszottak együtt, énekesük nem volt, így nehezen tudtak hova továbblépni.

Miután részt vett egy kisbetűs ünnepnapok koncerten, felismerte, hogy ez egy lehetséges hely számára, ahol fejlődni és kiteljesedni tudna, mint zenész.

,,Én rajongóként kerültem az együttesbe, már előtte is hallgattam őket. Gondoltam, hogy ebben van potenciál, és még mindig így látom. A koncert után mondtam a Dominak, hogyha esetleg szükség van dobosra, szóljanak’’

– emlékszik vissza a kezdetekre. A sors úgy hozta, hogy éppen arra a hangszerre kerestek embert a bandába. Domival, a zenekar énekes-billentyüsével találkoztak ezügyben, aki miután a fiúkkal megvitatta a szituációt, visszahívta a dobos fiút egy meghallgatásra. A többi pedig már mondhatjuk úgyis, hogy a történelem része.

A zenekar eredeti felállásában háromtagú volt: Gollob Márton, Torda Barnabás és Velek Domonkos, majd nem sokkal később csatlakozott hozzájuk Koni elődje, Hederics Márton. Arról, hogy mennyire volt nehéz neki egy jól összeszokott társaságba beilleszkedni, pozitívan nyilatkozott, úgy érezte, hogy szinte azonnal egy hullámhosszra kerültek. Konrád elárulta azt is, hogy zeneileg még nem derült ki, hogy mit is tud tanítani a többieknek. ,,Az előző számokat próbálom az alapján játszani, amit az elődöm játszott bennük, viszont igyekeztem egy-két apróbb változtatást rájuk rakni’’ – elkezdte a régi dalokat egy kicsit jobban a saját személyiségére, játékstílusára formálni. Az biztos, hogy az új számokban már sokkal inkább felfedezhető lesz a stílusa.

Konrád 15 éves, nemrég kezdte középiskolai tanulmányait - így nagyjából három év van közte és a zenekar többi tagja között. Azonban ez sosem okozott gondot neki, hisz az idősebbekkel is nagyon jól megtalálja a hangot. ,,A hobbizenélős együttesben is 2-3 évvel idősebb srácokkal játszok, és a legjobb barátaim közé tartoznak."

"Most visszaemlékeztem a gyerekkori barátaimra, és belegondolva olyan is volt, hogy a bizonyos személy nagytestvérével jobban kijöttem, mint magával a barátommal.’’ 

Az első fellépése a bandával a Teleki Blanka Gimnáziumban volt egy évnyitón. ,,Nagyon élveztem, nem is gondolkodtam arra, hogy „hú, ez ilyen meg olyan lesz, meg hogy most oda kell tennem magam”. Játszottam a számokat, úgy ahogy a próbákon, és nem sokkal jobb lehetett volna bármi más első fellépésként.’’

A dob, mint hangszer többnyire a háttérben helyezkedik el, így sokszor úgy érezhetik a zenészek, hogy háttérbe szorulnak. Konrád szerint ez elsősorban attól függ, hogy ki dobol. Nagy példaképe és inspirációja Keith Moon, a The Who zenésze, aki a 60-as évek leglátványosabb dobosa, olyan mintha a banda frontembere lett volna, és ez mind természetesen jött.

,,A dobosok nem feltétlenül húzódnak háttérbe. Én jobban a háttérbe bújok, de mindig próbálok kitűnni, ha olyan zenei szekció jön, akkor próbálok többet beletenni’’

A rövid idő alatt benne is számos távoli és közeli cél is megfogalmazódott az együttessel kapcsolatban. ,,Jelentkeztünk a Kikeltetőbe, vagyis hát Domi írta nekünk, hogy srácok meghoztam a döntést, ezt biztos, hogy meg kell lépni és ennyi’’ – mondta nevetve Koni. Egy-két hónap múlva fog kiderülni ennek az eredménye (az interjú szeptember közepén készült – a szerk.), de a fiatal srác biztos benne, hogy bekerülnek. ,,De ezt majd később vissza lehet nézni, hogy igazam lett-e.’’ Koninak egyébként jó meglátásai vannak, azonban mindent ő sem tudhat: a kisbetűs ünnepnapok kimaradt a 2021-es Kikeltető shortlistjéről, így más kihívások után kell nézniük.

Hosszú távú célként egy nagy fesztiválon való fellépésnek és egy nagylemeznek örülne a legjobban. Hogy a zenével szeretne-e foglalkozni a jövőben, még nem világos számára. ,,Ez még nem tudatos bennem. Nyilván, ha ez a formáció elindul ténylegesen, akkor örülnék, ha ebből meg tudnék élni. Az a terv, hogy elvégzem az iskolát, ahova járok. Akkor lenne egy szakmám, és ha mellette bejön a zene, arra váltanék.”

Koni a nem olyan régi ismerettség ellenére is nagy tisztelettel és szeretettel beszél a társairól. ,,Biztonságot adnak, jóbarátokká válunk/jóbarátok vagyunk, zeneileg formálnak, inspirálnak.”

VILLÁMKÉRDÉSEK

Ki a leginkább zeneileg képzett?
Gollob Márton

Ki a legnagyobb mókamester?
Barnus

Ki a legizgulósabb fellépések előtt?
Csak pár fellépésem volt velük, úgyhogy ezt nem tudom pontosan, de egyikünk sem izgul szerintem. Domi talán, mert lehet komolyabban gondol erre.

Inkább nagyobb körben bizonytalanabb rajongói táborral, vagy kisebb körben biztosabb táborral?
Minél nagyobb, annál jobb.

Kinek vannak a legjobb ötletei?
Szövegre nyilván Domi, zeneileg meg még nem tudom pontosan.

Ki az, aki mindig késik vagy aki először van ott a próbákon?
Ha késik valaki, az én vagyok, először meg Domi.

Ki a legkritikusabb?
Domi

Melyik a kedvenc saját dalotok?
Csillagfelezés

Bodor Julcsi